A szőnyegszövés és –csomózás fejlődését nemcsak az életkörülmények, hanem az időjárás szélsőséges hőmérsékletkülönbségei is indokolták. Mindenképpen az aprólékos kézi munka jelei láthatóak a szőnyegeken. Az emberek először állatszőrbe bújt, és a megölt állatok bőrét használta díszítésül vagy ruhaként. A történelem azonban továbbhaladt, és az ember rájött arra, hogy az állati szőrt nem csak az állat elpusztítása után használhatja. De ahhoz, hogy a szövés és a csomózás technikájának elgondolása megszülethessen, bizonyos társadalmi fejlődés volt szükséges. Idő kellett ahhoz, hogy az élő, saját maguk által tartott állatok gyapját, szőrét, összesodorván fonallá alakítsák. Ebből szövött, csomózott sorokat készítve állították elő az első szövetféleségeket. Mivel az alapanyagot az állattenyésztés szolgáltatta, gyapjút, kecskeszőrt, teveszőrt, a magas helyeken a jak gyapját, Távol-Keleten a hernyóselymet is felhasználták szőnyegek és szőttesek készítésére.
Főoldal az aprólékos kézimunka oldalról
