A kaukázusi szőnyegminták között gyakran találkozunk nyolcágú csillaggal, négyfelé osztott rombusszal és más mágikus, távoli időkbe vesző szimbólumokkal, az energia szimbólumaival.
A kaukázusi hegyek között élő népek hosszú évszázadokon át zárt közösségekben éltek, bár a népvándorlások miatt több, északabbra élt nép szorult erre a területre, már az ókor és főleg a népvándorlás óta. Napjainkban örmények, grúzok, azeri törökök, kurdok és vagy egy tucatnyi más nép, vagy törzs lakják e területeket. Vallásuk többnyire keresztény és muszlim. Az itt kialakult ábrázolásmódok alapjaikban hasonlóak azokhoz a mintákhoz, amelyek az idők folyamán a világ különböző szőnyegcsomózási területein is létrejöttek. A Kaukázusban készült szőnyegek különösen csodálatos színvilágukkal és mintázatukkal gyönyörködtetnek. A jelenleg ismert legrégebbi szőnyeg, mely e népcsoportok kultúrájából származik, a XVII. századra tehető. Két fő irányzatot ismerünk: a kazah és a kuba csoportba tartozókat. Mindkét csoport geometrikus, mert a minták rajzolata és a szőnyegek hátoldalán látható csomók technikája ezt eredményezi. A hátoldalon kizárólag téglalap alakú csomók láthatóak. Ha az ember figyelmesen megvizsgálja a kaukázusi szőnyegeket, már első látásra észreveheti az állatábrázolások jelentős számát és sok formáját is. Ezek a motívumok nem csak a csomózott szőnyegeken, hanem a textiliákon, ezek mintázataiban is világosan megrajzolódnak. Azonban a többi állatnál- mint például a kecske, a teve, a birka, vagy a kutya- sokkal pontosabban ábrázolják a madarakat, melyeket, hitük szerint, misztikus állatoknak képzeltek el. Az állatszimbólumok jól felismerhetők a látszólag szögletes mintarendszerekben is.